Találat

 Miért nem tudunk többet a horvátokról? Itt vannak mellettünk, hozzájuk járunk nyaralni, mégse. Pedig amikor színházban láttam a 3tél c. drámát, megállapítottam, hogy figyelni kellene rájuk. 

Valahogy szeretjük a nagyokat meglátni: franciák, skandinávok, spanyolok, németek. (Róluk jut eszembe, hogy Terézia Mora kötetét hagytam félbe Oljáéért - annyira sótlan volt nekem, hogy nem fogom végigolvasni.) Szeretünk a látványosra, eltérőre vágyakozni, pedig a nekünk való érték és öröm sokszor a közelünkben hever csendesen - ezt bizton állíthatom ❤️

Lehet a jelenlegi lelkiállapotom felturbózza ezt az írást és az értelmezésénél sem vagyok teljesen biztos magamban, de nekem minden szomorúsága ellenére reménykeltő, felemelő olvasmány volt az Énekes az éjszakában. 

Különleges, a megszokottól merőben eltérő szemléletű, rövidsége ellenére nagyon gazdag írás, teli élettel. Olvassátok, én imádtam. 

Énekes az éjszakában by Olja Savičević Ivančević
My rating: 5 of 5 stars

Véletlenszerűen választottam ezt a regényt a könyvtárban, mondván, hogy fejjel lefelé zuhanó alakkal a borítón, horvát szerzőtől biztosan valami különleges csemege lesz. Ilyen ötösöm legyen a lottón. Kezdve azzal, hogy az Olja nevet férfinek véltem, holott az író egy nő és a saját korosztályom. Így még jobban értékelem, hogy a szokásos "láthatatlan, érett, középkorú nő panaszai" helyett valami egészen mást kaptam.

Kicsit kaotikus roadmoviet egy ifjúkori szerelmet keresve, megspékelve a horvát vidéken és városokon, a történelmen, művészeten és szerelmen való elmélkedésekkel - mindezt levelekkel, versekkel, tájnyelvvel finoman megfűszerezve. Érdeklődve olvastam Narancs utazását, annyira különleges, friss, vagány nőnek hatott. Számítottam valami ütősre a végén, de arra nem, ami kisült belőle. Egy különleges szerelmi vallomás az élet és a művészet, a valóság és az álmok, elképzelések csodás elegyéhez.

Azt hiszem sokszor ezt keresem az irodalomban és annyira örülök, hogy ilyen intuitív módon rábukkantam erre a kis ínyencségre.

View all my reviews