Hú, asszem ebben a témában (is) nagyon más az álláspontom, mint a közvélekedés. Igen, lelki gyakorlat lenne ez is - a meg nem sértődés. Igen, megbántanak, igen, rosszul esik, igen, megsértődök.
Én azt nem értem - kicsit pszichopatának vagy nagyon simulékonynak tartom - ha valaki nem sértődik meg, ha megsértik.
Játszma lenne a sértődés? Ezt szeretik mondani, de én nem tudom. Én ilyenkor semmit nem várok a másiktól, nem kell bocsánatot sem kérni. Ami történt, megtörtént. Nem lehet meg nem történtté tenni sehogyan sem...
Mindig úgy érzem, hogy azok mondják gyerekesnek meg játszmázásnak a sértődést, akik szabadon, tapintat és következmények nélkül akarnak bármit mondani vagy tenni, ahogy épp jön.
Én pedig szabadon akarok megsértődni 🤷
A macskám is ösztönösen megsértődik, ha úgy van 🙂 Márpedig a macska a legnagyszerűbb állat ♥️ 🙃
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése